Múzsák lázadása
Előadás-sorozat női művészekről és nőművészekről

Miért lázadnak a múzsák? Múzsának lenni dicsőség, nem? Pedig van, hogy inkább alkotók szeretnének lenni. A Hegyvidék Galéria új, hétrészes előadás-sorozata a nőművészettel foglalkozik. Az első alkalom során az érdeklődők egy rövid történeti áttekintést kapnak arról, hogy a női alkotóknak korábban milyen lehetőségeik és nehézségeik voltak érvényesülni, megemlítve a legfontosabb női képzőművészeket. A májusi előadásban a két legismertebb mítoszteremtő női alkotóról, Frida Kahlóról és Tamara Lempickáról lesz szó, a következő alkalmakkor pedig különböző témák – a testkép, a család, a láthatatlan munka, a hagyomány, valamint a nők és a technológiai művészet – mentén hallhatnak a résztvevők a nőművészekről.

Az előadásokat Dr. Bordács Andrea esztéta, az ELTE SEK Vizuális Művészeti Tanszékének tanszékvezetője tartja, akinek ezzel a címmel nemrég jelent meg könyve. A kiadvány sikerét és a téma iránti nagy érdeklődést mutatja, hogy a kötet már el is fogyott a boltokban.

I. Hol voltak a női művészek eddig? – Női művészek a művészettörténetben

Művészettörténeti, kultúrtörténeti tanulmányaink során nem nagyon találkoztunk női alkotókkal, inkább modelljei voltak a művészeknek. Vajon miért nem tanultunk róluk? Léteztek egyáltalán? Nem voltak elég tehetségesek? Pedig bizony találkozhatunk női alkotókkal, bár a képzéseikbe komoly akadályokat gördítettek a korabeli szabályrendszerek. Ennek ellenére Artemisia Gentileschi volt az első nő, akit az itáliai Akadémia a tagjai közé választott, majd I. Károly angol király udvari festője lett, vagy később Angelica Kauffmann a londoni Királyi Akadémia egyik alapító tagja volt. Az első előadás a 20. század első feléig ragad ki egy-egy példát a női alkotók bemutatására.

A művészettörténet és a művészeti intézményrendszer sokkal később és lassabban reagált a női alkotók munkásságára. Erre a jelenségre reflektált a Gerilla Girls nevű anonim feminista művészeti csoportosulás, mely azt nehezményezte, hogy a múzeumokba a nők szinte csak mint aktmodellek kerülhetnek be. 1985-ben a Metropolitan Múzeum nyilvános, modernkori művészeti gyűjteményének is kevesebb, mint 5%-át készítették nők, ám az aktok 85%-a viszont nő volt. A csoport az akcióikkal ezt az aránytalanságot próbálta meg tudatosítani.

Előadó: Dr. Bordács Andrea esztéta, az ELTE SEK Vizuális Művészeti Tanszékének tanszékvezető docense

Időpont: 2023. április 27. (csütörtök) 18:00

Helyszín: Hegyvidék Galéria, 1126 Budapest, Királyhágó tér 10.

Részvételi díj: 800 Ft, hegyvidéki lakosoknak: 200 Ft

Jegyek kaphatók a https://hegyvidekgaleria.jegy.hu/ oldalon, valamint a Hegyvidék Galériában. Az eseményre érkezéskor a lakcímkártya felmutatása kötelező!

Kép // Guerrilla Girls: Do Women Have to Be Naked to Get Into the Met. Museum?, 1989; plakát (forrás: https://www.guerrillagirls.com/)