Eltűnt budapesti kálváriák története – különös tekintettel a Gellért-hegyi keresztútra
A Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény előadása | Ars Sacra Fesztivál

Pesten és Budán a törökök kiűzése után számos keresztutat állítottak, amelyeket a húsvéti időszakban keresztény szokás szerint a budai és pesti lakosok gyakran felkerestek. A megmaradt régi keresztutak mellett vannak azonban olyanok, melyekről már csak írásos és néhány képi emlékünk maradt fenn. Ilyen a Gellért-hegy egykori híres kálváriája és keresztútja is, melyet több mint 300 évvel ezelőtt is jártak már a pest-budai hívek. Már nem áll az egykori Józsefhegyen, a jezsuiták által már 1692-ben épített kálvária, az Ágostonosok által 1707-ben állított kálvária kápolna, amit később az 1800-as években a ferences szerzetesrend kapott meg és végül 1900-ban pusztult el. Az enyészeté a Békásmegyer-Ófaluban az 1880-as években, és a Rákoscsabán 1893-ban álló kálvária is, de erre a sorsa jutott a 20. század elején a Széchenyi-hegyen épült kálvária is, amit az Isteni Szeretet Leányai Kongregációja állított és az államhatalom bontott le 1945-ben. Áthelyezve ugyan, de ismert az Epreskertbe újra felállított kálvária, és a Nagytétényi-Angeli út közötti 1805-ben emelet kálvária is. A helyén maradt a budafoki kálvária, amit 1741-ben építettek, az Óbudán álló kiscelli kálvária, vagy a pesthidegkúti 1770-es években emelt kálvária is.

Előadó: Földváry Gergely történész, a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény vezetője

> Időpont: 2024. szeptember 19. (csütörtök) 18:00
> Helyszín: Hegyvidék Galéria, 1126 Budapest, Királyhágó tér 10.

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött az alábbi e-mail címen: foldvary.gergely@hegytortenet.hu

Kép // Haller György (1883–1934): Kereszt a Gellért-hegyi kálvárián; akvarell (Koncz Klára, magángyűjtemény)