Magyar leiras:

Ada Lovelace követői – Női alkotók és a technológia | Múzsák lázadása VI.
Előadás-sorozat női művészekről és nőművészekről

Ada Lovelace matematikus és írónő, Lord Byron lánya volt gyakorlatilag az első programozó. Matematikai tanulmányai során megismerkedett Charles Babbage-dzsal, aki megalkotta a Difference Engine-t, mely elemzőgép a mai számítógépek atyjának tekinthető. Ada Lovelace készített egy leírást a Babbage által tervezett mechanikai számítógéphez, amelyhez lyukkártya-programokat írt.

Ha technológiáról van szó, szinte kizárólag férfi tudósok, alkotók jutnak az eszünkbe, noha léteznek olyan életünket, hétköznapjainkat megkönnyítő találmányok, amelyeket nők alkottak meg. Ha női művészekről, nőművészekről van szó, elsőként olyan alkotásokra gondolunk, melyek a házimunkával, a női sztereotípiákkal kapcsolatosak. A technológiát, technológiaművészetet automatikusan a férfiakhoz kapcsoljuk. A női alkotók azonban nemcsak a hagyományos női szerepekre reflektálnak, a technika sem áll távol tőlük. Ez persze nem újdonság, hiszen a technológia-alapú művészetekben már régóta részt vesznek nők is, gondoljunk például az általuk készített videóművekre és animációkra.

Az előadásban olyan női művészekről lesz szó, akiknek egyénibb és speciálisabb a viszonyuk a technikához, minthogy videóműveket készítsenek. Nem feltétlenük feministák (pontosabban a feminizmushoz való viszonyuk nem releváns a műveiket tekintve), nem nőművészek, hanem olyan női alkotók, akiknek technológia-alapú (is) a munkássága. Nemzetközi szinten ilyen újmédia-művészetet képvisel például Natalie Bochlin interaktív hálózati munkáival (pl. Betolakodó, 2002–03); Shu Lea Cheang filmrendező hálózati alapú művével (Brandon, 1998); Mary Flanagan számítógépes játékával (Otthonos, 2003); Natalie Jeremijenko virtuális növényével (M-fák, 1999). A technológia azonban nemcsak a hálózatalapú műveknél jelenik meg, hanem számos hang- és fényinstalláció is komoly technikai felkészültséget és apparátust igényel.

A magyar művészek közül technológiai művészettel foglalkozik például Turcsány Villő, aki szobrászként végzett, mégis számos műve, különösen a hanginstallációi kapcsolódnak a technológiához. Szintén szobrászként végzett Előd Ágnes, aki számos ikonikussá vált atipikus plasztikán túllépve, az utóbbi időkben drónplasztikákat, lebegő fényszobrokat hoz létre. A szobrokat egy profi 3D-s szerkesztő szoftverrel készíti, amit a számítógépes szobrászatban használnak. Más irányból érkezett az audiovizuális projektekhez Sztojánovics Andrea fényművész, aki közel 20 éve a digitális képalkotás egyik határterületével, a vjing-gel foglalkozik, de interaktív installációkat is készít hazai és nemzetközi szinten egyaránt.

Előadó: Dr. Bordács Andrea esztéta, az ELTE SEK Vizuális Művészeti Tanszékének tanszékvezető docense

Időpont: 2023. november 16. (csütörtök) 18:00

Helyszín: Hegyvidék Galéria, 1126 Budapest, Királyhágó tér 10.

Részvételi díj: 800 Ft, hegyvidéki lakosoknak: 200 Ft
Jegyek kaphatók a https://hegyvidekgaleria.jegy.hu/ oldalon, valamint a Hegyvidék Galériában. Az eseményre érkezéskor a lakcímkártya felmutatása kötelező!

Kép // Turcsány Villő: Pulzusimpulzusok; interaktív térinstalláció
https://recorder.blog.hu/2021/06/18/_a_terbeli_vizualis_es_zenei_alkotasok_osszeernek_osszeolvadnak_tucsany_villo-_es_bolcso_balint-inte